Most egy kis nyugalom van. Misi elment az iskolába, Gáspárt épp az imént etettem meg. Választhatnék vagy megírom ezt a fejezetet a naplóba, vagy visszafekszem aludni.
Nem volt egyszerű az éjszaka, két óránként keltünk fel. Ha kihúzzuk a három órát, azzal már el tudok lavírozni másnap. Na mindegy, megpróbálom, lehet, hogy belealszom az írásba, de majd meglátjuk.
Kép: Rezes Judit. A képek felhasználása engedélyköteles.
Persze hallottam már olyan ismerősömnek az ismerősének a gyerekéről, aki végigalussza az éjszakát, de találkozni még nem találkoztam vele. Ez a csoda elkerült minket az elsőszülött fiamnál is. De igazság szerint, Gáspár még nincs három hetes, tehát még van remény, hogy vele másképp legyen. Nem adjuk fel!
A csoda pedig a szüléskor már megtörtént!
Két időpontom is volt a szülésre, akárcsak Misit, Gáspárt is túlhordtam. De egy idő után az orvosom kénytelen volt egy végleges dátumot kijelölni, nehogy bármi komplikáció felmerüljön.
Kép: Rezes Judit. A képek felhasználása engedélyköteles.
Szerdán hajnalban a kórházba indulás előtt tudatosult bennem, hogy ez a kisbaba még nem akar megszületni.
Nagyon elkeseredtem és csak sírtam egész reggel. Így mentünk be a kórházba. Nem tudtam mit csinálni, nem bírtam abba hagyni, és azt sem akartam, hogy valami hisztis p...ának gondoljanak. Az eszemmel tudtam, hogy itt Gáspár egészségéről van szó, de a szívem majd’ megszakadt ettől a tehetetlenségtől. Nyilván a hormonok is közrejátszottak.
Látva az orvos az állapotomat és az aznapi vizsgálatok eredményét, engedett még két napot nekünk! Két nap!!! Én olyan boldog voltam! Ezt már meg fogjuk csinálni, ennyi idő már biztos, hogy elég lesz! Az első napon még nem történt semmi különös. Én viszont mindent bevetettem a masszázstól kezdve az akupunktúrán át a meditációig, tényleg mindent.
Második nap délutánján hegyet másztam föl-le, lépcsőt másztam föl-le. Beszéltem hozzá, hogy most már nagyon várjuk, most már ő is akarjon velünk találkozni. Milyen jó lesz majd idekint...És egyszercsak beindult.
Kép: Rezes Judit. A képek felhasználása engedélyköteles.
Óvatos ember lévén először még jóslófájásokra gyanakodtam, de estére már nyilvánvaló volt, hogy ez AZ! Hajnalban mentünk be anyuval a kórházba és a kiírt időpont után egy órával március 8-án született meg az én tökéletes, gyönyörűséges második fiam, éppen amikor Ő akarta! Igen, emiatt is volt félelmem, hogy egy tökéletes, gyönyörű, okos fiú után, milyen lesz a második fiam. De itt a bizonyíték: lehet az embernek két tökéletes, gyönyörű fia! És nem, cseppet sem vagyok elfogult:)
(Győző meg remélem nem olvassa ezt el, mert a rádióban a szülés előtt mindenfélét beszéltek a kedves hallgatók előtt, ami miatt nagyon mérges voltam rá, hogy márpedig ahhoz senkinek semmi köze. És most tessék, én írok le mindenféle intim dolgokat. De tudod Győző, az nem én vagyok, hanem azok a fránya hormonok!)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
