A születésnapomon itt volt anyukám, együtt ünnepeltünk este. Általában anyu akkor jön hozzánk, ha vigyázni kell a gyerekekre, de aznap nem volt előadásom, sehova nem kellett mennem, mégis itt volt velünk. Misi meg is kérdezte, hogy mikor megyek el, mert ha nagymama jön, az azt jelenti, hogy nekem dolgom van. Rendhagyó esténk volt, és nagyon jól esett.

FORRÁS: UNSPLASH.COM

Később, az esti lefekvésnél tudtam egy kicsit kettesben lenni Misivel is. Úgy altattam el, hogy nem csüngött rajtam Gáspár. Nagyon ritka az ilyen. Amikor Misi elaludt, mentem Gáspárhoz, de már addigra anyu őt is elaltatta maga mellett. Többször felajánlotta már, hogy lesz vele éjszaka, hogy ki tudjam aludni magam. Nem tudtam megtenni soha, bár nagyon ki vagyok merülve, de úgy érzem, hogy csak én tudom megnyugtatni.

De most itt volt a lehetőség... egy darabig vártam, hátha felébred, de nem, nagyon jól aludt anyu mellett. Átvinni sem akartam a másik szobába, mert akkor rögtön felébredt volna. Nem volt hozzá szívem, hogy megtegyem.

Aztán eljött az idő, hogy én is lefeküdjek aludni, és Gáspár még mindig az igazak álmát aludta. Ha már így alakult, talán mégis kipróbálhatunk egy éjszakát... ha felsír úgyis felébredek rá, és akkor átviszem magamhoz. Egy éjszaka nem a világ, és lehet, hogy tényleg jó lesz 10 hónap után aludni egyet huzamosabban. Amíg készülődtem a lefekvéshez, egyszercsak elkezdett hiányozni Gáspár. Elkezdem érezni az illatát, a bőre puhaságát, a haját. Sokszor előfordult ilyen, amikor több órára elmegyek tőle. Most csak egy kis idő telt el, de mégis fizikailag éreztem fájdalmat, hogy nem velem alszik. Pedig hányszor gondoltam rá éjszakánként, hogy milyen jó lenne, ha valaki átvenné tőlem, és aludhatnék. Most meg itt sírok fogmosás közben, és arra gondolok, hogy elmulasztom a gyerekkorát ezzel az egy éjszakával, mert olyan hamar felnőnek, mindjárt iskolába megy, én pedig nem akarok vele lenni. Tiszta hülye vagyok!!! Amikor lefeküdtem, abban a pillanatban felsírt, én boldogan rohantam érte, maradtam továbbra is hű rabszolgája az én drága kincsemnek.

FORRÁS: UNSPLASH.COM

Ez juttatta eszembe azt a fájdalmas időszakot, amikor Misivel egy éves korában abba kellett hagyni a szoptatást. Előtte pár hónappal kezdtem érezni, hogy nagyon hamar kimerülök, gyorsan felugrik a pulzusszámom, ideges, feszült leszek, és eléggé le is fogytam. Mivel már egy jó ideje nem sportoltam semmit, azt hittem, hogy a borzasztó fizikai állapotom okozza. Aztán valaki tanácsára megnézettem a pajzsmirigyemet. Megmondom őszintén addig azt sem tudtam, hogy hol van a pajzsmirigyem. Kiderült, hogy pajzsmirigy túltengésem lett, és már akkora volt az eltérés, hogy gyógyszerrel tudták csak visszaállítani. Nem tudtam róla, hogy a pajzsmirigy probléma népbetegség a nők körében. Én még szerencsés vagyok, mert a túlműködés a gyógyszeres kezelés után visszaállhat, az alulműködésnél már többnyire élete végéig kell szedni a paciensnek a gyógyszert.

Teljesen kész voltam. Számomra az is újdonság volt, hogy szülés után ez nagyon gyakori. Ezt sem mondta senki, nem figyelmeztetettek erre. Pedig, ha tudom, figyelek rá, és lehet, hogy hamarabb el tudtam volna csípni. Bár azt mondta az orvosom, hogy nekem később jött ki, mint amikor általában várható a szülés után. 

Két gyógyszer közül választhattam, és az egyikkel akár folytathattam volna a szoptatást is. De nem akartam, mert nagyon gyógyszer ellenes vagyok. Nem azt mondom, ha muszáj, akkor beveszem, de mindig azt vallottam, hogy a betegség gyökerét kell megtalálni, nem a tünetet elfojtani. Azt is nehezen tudtam feldolgozni, hogy több hónapig szedek egy gyógyszert, és azt végképp nem akartam, hogy a gyerekembe átmenjen a szer, még ha erre nagyon kicsi is az esély. Amennyire tudtam, megadtam az időt Misinek a leszokáshoz, és egy év és egy hónap után abbahagytuk a szopizást. Én beledöglöttem. Iszonyúan fájt lelkileg. Rengeteget sírtam, hogy ez a meghitt pillanat már nincs többé. Misi hál’isten lazán vette, nem jelentett neki problémát. Érdekes, hogy alig egy hónapra rá nagyon megbetegedett, én azt gondolom, hogy emiatt.

A gyógyszeres kezelés közel egy évig tartott, mellette végig jártam akupunktúrára. Sikeresen végeztem a pajzsmirigy túltengéssel. Nagyon vigyáztam, hogy ne jöjjön vissza, rendszeresen jártam kontrollra. Ez is benne volt, hogy vártam a következő gyerekemmel, nehogy egy terhességnél újra visszajöjjön és akkor keljen gyógyszert szednem.

Emlékszem, egyszer beszéltem erről egy tévé műsorban, de aztán kivágták belőle.

Pedig amikor ez megtörtént velem, és meggyógyultam, akkor eldöntöttem, hogy erről fogok beszélni egyszer valahol. Mert hátha valakinek segítene. Valaki éppen akkor nézi vagy esetleg olvassa...